Cikkek

Mikor a szemébe nézel, s tudod, hogy ez nem olyan mint régen, mert a köztetek lévő kapcsolat lehetetlen. Mikor ránézel és arra gondolsz mikor megcsókolt és megölelt, és szép szavakat súgott neked,
de tudod, hogy már nem lesz többé ilyen. Nem öleli át a tested, nem csókolja a szád, nem simítja a bőröd és tudod,
hogy ő is akarja, de nem lehet. Mikor rád mosolyog, de már nem úgy mint régen egy forró csók után.
Most nem úgy, most csak talán örül, hogy lát, de a mosolya mögött már nem ez van, mint azelőtt.
Csak nézitek egymást és megfagy a levegő, csak ölelnéd és csókolnád, és elmondanád, hogy hiányzik ha nincs veled, de nem lehet. Kirohannál, hogy üvölts, mert nem lehet a tiéd.
Csak összekuporodva ülsz, és hallgatod őt miről beszél, figyeled őt, a mozdulatait, a szemét,
a bőrét, a karját, amivel nemrég még téged ölelt, és a szívedbe mar a fájdalom,
mert az a szem már nem fog úgy rádnézni, mint azelőtt. Már nem túrhatsz bele a selymes hajába.
Már nem érintheted a bőrét. Már nem csókolhatod a száját. Már nem. Soha többé.
De mikor utoljára érintett, ölelt és csókolt azt nem felejted el, egyetlen percet sem felejtesz el abból,
amit együtt töltöttetek, és ha csak rövid időre is, és még ha titokban is melletted volt, a tied volt még ha nem is egészen,
de bele sem gondoltál, hogy ez az utolsó csók, az utolsó ölelés. Talán akkor jobban magadhoz szorítod,
vagy hevesebben csókolod meg, ha tudod, hogy ez az utolsó alkalom.
De nem gondoltad végig, féltél és iszonyúan fájt. Mit kellett volna tenned? Miért engedted el?
Már csak a kérdéseid vannak, amelyekre annyiféle választ adhatnál, de nem találsz megfelelőt.
Nem tudod mi lett volna, ha.... Talán semmi, mert a sors dönti el, hogy kihez ad hozzá, és hogy kit vesz el tőled...
Már csak a ropogásokat hallod, a szíved ezer apró darabra tört.
Talán így kellett lennie ha az eszedre hallgatsz, az volt a helyes, mert teljesen mások vagytok.
Más életkor, más város, más célok, más légkör, más múlt, más jövő, de vágytok egymásra.
A szívetek egymásért kalapál, boldogok vagytok együtt, de ez hosszú távon elég?
Tudnátok élni egymásért és egymásnak? Hoznátok áldozatokat egymásért? És a legfontosabb: megérné?
Nem tudod, csak abban vagy biztos, hogy beleszerettél, és hogy akarod úgy ahogy van mindenestől,
bármilyen nehéz lesz, akarod, de neki több vesztenivalója van. A szíve szerint veled lenne, de az esze ellenkezik.
De ő, bármilyen nehéz is, az eszére hallgat. Nem tehetsz ellene semmit. Nem öregedhetsz tíz évet,
nem végezhetsz el három iskolát, nem vehetsz házat, autót, nem szerezhetsz tapasztalatot. Nem teheted.
Pedig megtennéd érte. Érte mindent. Neki mindez megvan. De neked meglesz? Nem tudod mit hoz a sors.
Talán egyszer valahol, valamikor, és lesz még egy csók és még egy ölelés. Ennyi, vagy talán több?
Nem is sejtheted. Csak az időre vársz, hogy az majd segít, és eldönt mindent. De még mindig fáj.
Látnod kell. Senki sem tudhatja körülötted, hogy megveszel érte, csak kopognak széthullt szíved darabjai,
és csak a remény marad. A remény, hogy egyszer csörög a telefon, ő hív, vagy jön egy sms, egy e-mail,
hogy 'hiányzol', hogy egyszer láthatod még úgy, hogy nincs ott senki más, csak te és ő.
És akkor elmondhatod azt, amit eddig nem, hogy fontos, hogy érte élsz, hogy mindent megadnál neki amit csak kér.
Vagy nem is mondanál semmit, csak a szemébe néznél mélyen, igazán, s talán egy pillanatra eldöntené a sorsotokat,
rájönnél, hogy akar-e még, hogy van-e még remény, hogy élhetsz-e érte, vagy el kell felejtened örökre.
Most a szíved darabjait keresed, össze akarod rakni, hogy újra tudj örülni.
Ő egy érintéssel összerakna, de nem csörög a telefon, nem jön az sms. A remény marad csak, a türelem.
CSak lopva figyeled. Hiszen a sors dönti el, hogy kihez ad hozzá, és hogy kit vesz el tőled. Így te is a sorsra bízod.. Úgyis ő dönti el. "

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Quantin Tarantino

Ki is ő?   Amerikai rendező, színész, forgatókönyvíró, producer, az amerikai független film egyik legnagyobb hatású alakja. 

Filmjeinek stílusa:

A hangsúlyt általában a karakterek közötti frappáns dialógusokra helyezi, ezen kívül gyakori és durva erőszak, valamint trágár beszéd jellemzi filmjeit.

Filmjeiben mindig licencelt zeneszámokat használ, a filmhez írt zene helyett. Saját védjegyei: Szívesen mutat női lábfejeket, és majdnem minden filmjében szerepel egy jelenet, melyben a kamera egy autó csomagtartójából (vagy motorházából) néz ki.

Előszeretettel utal műveiben más filmekre, akár sajátjaira is. Előfordul filmjeiben hogy a kép átvált színesből fekete-fehérbe, majd vissza. Főleg két ember szereplésekor használ szívesen békaperspektívát. Jellemzőek filmjeiben még az igen hosszú (akár 5-10 perces) snittek is .

 

Közismert arról is, hogy rég elfeledett színészeket fedez fel újra. Ő indította be ismét John Travolta hanyatlóban lévő karrierjét a Ponyvaregénnyel, illetve Kurt Russel (Halálbiztos) is tőle kapott lehetőséget a nagy visszatérésre.

Leghíresebb filmei:

 Kutyaszorítóban

Ponyvaregény

Alkonyattól pirkadatig

Kill Bill

Halálbiztos

Becstelen Brigantyk

Django elszabadul

 

-------------------------------------------------------------------------------------------------

Feminizmus

Pontosan mit is jelent?

A feminizmus széleskörű mozgalom, mely filozófiai, morális, esztétikai, tudományos, szociális és politikai nézőpontból lényegesnek tartja mindazt, amit a nők megélnek (M. Miroiu).

Ideológiaként a feminizmus nem más, mint a nők jogainak képviselete, az a meggyőződés, miszerint a férfiak fölérendelt és a nők alárendelt szerepe a legtöbb társadalomban hatalmi viszonyt jelöl. Ezt a viszonyt a nemek közötti politikai viszonynak tekintik (szexuálpolitika). Ennek megfelelően a feminizmus a nők szociális, politikai és kulturális szerepének előremozdítását szorgalmazza.

A szó eredete Latin, femina + -izmus; a femina, -ae azt jelenti: 'nő', 'nőnemű'. A femina az ősi, elveszett latin feo vagy feor igéből származik, mely annyit tesz: létrehozni, szülni. Ugyanebből a szóból ered a latin fetus (gyümölcsöt rejtő, gyümölcsöző), fecundus (az, aki gyümölcsöt hoz, gazdag termés gyümölcsben) és fenus szó is. V. ö. feminisme (francia).

A feminizmus, számos irányzatának köszönhetően rendkívül sokrétű, és az élet szinte minden területén érezteti a hatását. Egyes mozgalmak kifejezetten a nők gazdasági helyzetével foglalkoznak, mások a fizikai biztonságára helyezik a hangsúlyt, legyen szó akár a családon belüli, akár a munkahelyi erőszakról, vagy épp a prostitúcióról. Akadnak olyanok, akik az egészségügyre specializálódnak, vagy épp a törvények és a jog oldaláról közelítik meg a kérdést. A különböző irányzatokat a közös alapaxióma tartja össze, miszerint: "A nőket, mint társadalmi csoportot, számtalan hátrányos megkülönböztetés és erőszak éri pusztán azért, mert nők." A feminizmus célja tehát az, hogy a nők számára is biztosítsa azokat az emberi jogokat, amelyek egy férfit megilletnek.

A történelem feminista mozgalmait három hullámba szokás osztani. Mindegyik szakasz, ugyan azokat a kérdéseket taglalja, különböző szempontból. A mozgalmakat egy viszonylag hosszú, ám gyakorlatilag eredménytelen időszak előzte meg, az úgynevezett "protofeminizmus". Ez a szakasz nemcsak felhívta a nők figyelmét a férfi társadalom elnyomására, de az egyenjogúsági küzdelmeket is megalapozta. Egyesek szerint a feminista mozgalom 2000-től egy negyedik hullámban folytatódott és napjainkig is tart, de valójában ma már nem beszélhetünk egységes szerveződésről.

„Hála a feminizmusnak, a nőknek ma már van választási lehetősége. És a férfiaknak is, hála a feminizmusnak.”

Forrás: tarstudszotar.hu

 

 

 

---------------------------------------------------------------------------------------------------

Miért jobb nőnek lenni?!

 

  •   Meg vagyok sör nélkül egy hétig is,

  • ˙nem dicseksze a haveroknak egy újabb numerával,

  • tudom,hogy kell lehajtani a WC ülőkét,

  • nem igazgatom a tökeimet állandóan,

  • nem kopaszodom, így nem kell a tarkómról a homlokomba vakarni a szálakat,

  • örülök, hogy van két jó cicim és kényelmesen ülve pisilhetek,

  • eszem ágában sincsen versenyezni a piros lámpával a másik autóval,

  • nem játszom el, hogy a halálomon vagyok, ha náthás leszek,

  • fel tudok öltözni úgy is, hogy a szivárványnak csak két színét öltöm magamra, nem az összeset,

  • nem kérdezek olyanokat, hogy mi a baj ezzel a nyakkendővel,

  • egy zoknit csak egy napig hordok,

  • a szennyes ruhákat tudom, hova kell tenni,

  • nem versenyzek a szomszéddal, hogy kinek zöldebb a fűje,

  • sok időt megtakarítok a sportműsorok kihagyásával,

  • tudom azt mondani, hogy bocsánat,

  • remekül tudok provokálni a ruháimmal, ilyenkor kérhetek bármit a páromtól,

  • nem röhögöm ki a haveromat, ha bejelenti, hogy esküvője lesz,

  • nem leszek egy hét szexmentességtől depressziós,

  • nem csinálok hülyét magamból, ha berúgok,

  • nem leszek zombi, ha foci vagy forma1 van,

  • nem váratok meg senkit azzal, hogy három újságot elolvasok a WC-n,

  • mindig hivatkozhatok fejfájásra,

  • én már rég rájöttem, hogy a víz és a szappan csodákra képes,

  • nem leszek süket, ha megkérnek valamire,

  • ha stoppolok, egyből felvesznek,

  • a pasik kezüket lábukat törik, hogy segítsenek, ha lerobbantam kocsival,

  • egy mosoly meg egy kis szex mindent megold,

  • nem röhögnek ki ha befestem vörösre a hajam,

  • nem ciki, ha én vagyok a kisebb,

  • elsőként hagyhatom el a süllyedő hajót,

  • egy kis sírással elkerülhetem a közlekedési bírságot.

 

---------------------------------------------------------------------------------------------------------

1879.július 19. Móra Ferenc születése,avagy egy kis kultúra

„A szeretet az élet.” (Móra Ferenc)

1879. július 19-én született Kiskunfélegyházán Móra Ferenc, a magyar ifjúsági irodalom talán legkiemelkedőbb alkotója, a Horthy-korszak ellenzéki sajtójának egyik legtehetségesebb publicistája. A Szeged városában működő férfi tehetsége ugyanakkor nem korlátozódott az írásra: Móra oroszlánrészt vállalt az alföldi régészeti feltárások megszervezésében, a Kultúrpalota igazgatójaként pedig később a helyi kulturális életre is jótékony hatást gyakorolt.

Móra Ferenc szegényparaszti családba született: leghíresebb regénye, a Kincskereső kisködmön főhőséhez hasonlóan az ő édesapja, Móra Márton is szűcs volt, míg édesanyja, Juhász Anna kenyérsütő asszonyként dolgozott. A nyomorúságos körülmények ellenére a szülők komoly gondot fordítottak Móra taníttatására, akinek tizenöt évvel idősebb bátyja, István hosszú ideig példaképül szolgált a fiatalember számára. Fivéréhez hasonlóan Ferenc is komoly érdeklődést mutatott az irodalom iránt – Móra István ekkor már verseivel, cikkeivel és színdarabjával ismertnek számított az Alföldön –, és ugyancsak a báty hatásával magyarázható, hogy utóbb az öcs is a tanári hivatást választotta.

Meglepő módon Móra földrajzzal és természettudománnyal foglalkozott a budapesti egyetemen, majd a Vas vármegyében található Felsőlövőn kapott állást, ám alig egy év után otthagyta a katedrát, és Szegedre költözött. A pezsgő szellemi élettel megáldott Tisza-parti városban Mórát a Szegedi Naplónál alkalmazták, majd 1904-ben – Tömörkény István igazgató ajánlására – a városi könyvtár és múzeum is munkát ajánlott számára. A férfi ugyancsak Tömörkénynek köszönhetően jutott el 1907-ben a csókai ásatásra, ahol később megalapozhatta régészi karrierjét: Móra a következő évben egy kolozsvári tanfolyamon elsajátította a szakma fortélyait, így utóbb hét szezonon át kutathatott a mai Szerbia területén fekvő lelőhelyen.

Mindeközben Móra Ferenc írói pályafutásában is gyökeres változás következett be. A kezdetben versekkel jelentkező publicista 1905-ben ismerkedett meg az ifjúsági irodalom akkori legnagyobb alakjával, Pósa Lajossal, akinek invitálására Az Én Ujságom című gyermeklap munkatársa lett. Móra a következő másfél évtizedben több mint ezer írást közölt Pósánál, ez idő alatt pedig kiforrott egyedi stílusa, melyet a maga nemében páratlan mesélőtehetség, gyermeki humor, és eleven, olykor fájdalmasan realisztikus ábrázolásmód jellemzett. A férfi történetei alapját gyakran személyes élményeiből merítette, egyúttal pedig bemutatta azt a nyomorúságos világot, ahonnan érkezett; cikkei, majd sikeres regényei hiteles képet szolgáltattak a korabeli Alföldről, és a bájos-komor külső mögött sok esetben éles kritika fogalmazódott meg a budapesti kormányzattal szemben. Ez a különleges stílus az évek során olyan remekműveken csiszolódott, mint a török kort felelevenítő A rab ember fiai (1909), a Csilicsali Csalavári Csalavér (1912), a Kincskereső kisködmön (1918), vagy az 1922-ben megjelentetett Dióbél királyfi. Ez idő alatt – 1913-tól – Móra Ferenc főszerkesztői pozícióba emelkedett a Szegedi Naplónál, majd 1917-ben, Tömörkény halálával a Kultúrpalota irányítását is átvette.

Móra elismertségéből eredően a politikai csatározásokból sem maradhatott ki, polgári radikális nézetei folytán pedig a dualizmus idején, majd a Horthy-korszakban is ellenzéki szerepbe került. A férfi már 1914-ben szembeszállt a hatóságokkal, mivel visszautasította, hogy lapjában, a Szegedi Naplóban háborús propagandát folytassanak, a tanácsköztársaság kezdeti időszakában írt – elsősorban a Tisza-parti város berendezkedésére vonatkozó – pozitív hangvételű cikkei azonban az ellenforradalom győzelme után még komolyabb veszélybe sodorták őt. Móra Ferenc szakértelmét és kiválóságát bizonyítja, hogy ellenzékisége dacára a Horthy-korszakban is megtarthatta igazgatói állását a Kultúrpalotában – a főszerkesztőségről 1919-ben lemondott –, holott véleményét később sem hallgatta el. A Szegedi Napló és a Délmagyarország mellett 1922-től a liberális Világ olvasóinak körében is komoly népszerűségre tett szert, majd az utóbbi lap betiltása után a Magyar Hírlapban publikált. Bár Mórát az 1920-as években már a fővárosban is a legnépszerűbb újságírók között emlegették, haláláig hűséges maradt Szegedhez.

Itt születtek meg pályafutása második szakaszának remekművei, többek között A festő halála (1921), az Ének a búzamezőkről (1927), vagy a történelmi témájú Aranykoporsó (1932); ebben a városban őrizte meg az asztalfiók a Hannibál feltámasztása című regényt, mely kritikus hangvétele miatt csak szerzője halála után két évtizeddel – és már a kommunista diktatúra szája íze szerint cenzúrázva – került kiadásra. Móra írói munkássága mellett az 1920-as évek közepétől újult erővel fogott bele a dél-alföldi régészeti kutatásokba, melyekről összesen 12 dolgozatot jelentetett meg.

Bár rosszindulatú kritikusai gyakran hozzá nem értéssel vádolták meg, Móra Ferenc haláláig több gazdag leletanyaggal rendelkező sírmezőt és számos kunhalmot térképezett fel, valamint behatóan tanulmányozta a nomádok temetkezési szokásait. Alig volt korszak, melyből legalább egy nagyszerű lelet ne kötődött volna a nevéhez. E látszólag kifogyhatatlan energiával rendelkező férfi mindeközben a Kultúrpalota gondját is a szívén viselte, lehetőségeihez mérten igyekezett gyarapítani a múzeum gyűjteményeit – ez az erőfeszítés elsősorban a numizmatika terén hozott szép eredményt –, és saját vagyonát sem sajnálta a köz javára fordítani.

Móra Ferenc hosszú éveken át fáradhatatlannak tűnt, ám teste nem bírta azt a munkatempót, amit diktált: az író törékeny egészségét kikezdte a tüdőbaj, halálát azonban utóbb mégsem ez a gyilkos kór, hanem hasnyálmirigyrák okozta. A férfi 1933-ban Karlovy Varyba vonult kezelésre, majd a műtétet is vállalta, ám 1934 februárjában gyógyíthatatlan betegsége a halálba ragadta őt. Személyében a magyar irodalom egyik legsokoldalúbb alkotója távozott a földi világból, akinek kedves történetei, eleven képei ma is megragadják az olvasó fiatalság fantáziáját.

 

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A "magas fenntartású" lányok pestise


Tegnap este azt hittem leesek a székről, miközben egy fiú barátommal beszélgettem egy pubban. Őszinte, késő éjszakai, nem teljesen alkoholmentes beszélgetés volt...a lányokról. Hosszasan taglalta nekem, hogy miért szakított múlt héten a barátnőjével. Voltak oda-vissza vélemények, majd hozzámvágta a végső érvet: "Tudod, túlzottan 'magas-fenntartású' (high maintenance) csaj volt." Én hármat pislogtam és visszakérdeztem: "Hogy mi??!" "Tudod, hát így túl sokat várt el tőlem..." Mint kiderült a lány egy hónap nem hivatalos együttlét után célozgatott, hogy szeretne barátnő státuszba lépni. Meg nem ő hívta meg a fiút az étteremben. És elvárta, hogy kinyissák előtte az ajtót. A szülinapján pedig jól esett neki egy normális ajándék. "Magas-fenntartású" lány lett belőle és lapátra tették.

Utánanéztem ennek a főleg angolszász környezetben használt szónak. Ha "magas-fenntartású" lány vagy, akkor nagyok az elvárásaid (emberek, randik, életszínvonal), elvárod a tiszteletet, odafigyelsz a külsődre, szereted, ha a fiúd a kedvedre tesz, szereted az ajándékokat, szereted ha sok időt és energiát fordítanak rád, túlzottan egyedülálló a személyiséged és évekig tart mire elkészülsz.

Az itteni fiúknál ez a kifejezés, mint valami legális kifogás szájról-szájra jár. A nők pedig rettegnek, nehogy megkapják a szavak pestisét, amely levakarhatatlanul megbélyegzi őket a párválasztás dzsungelében. A fiúk nem akarnak küzdeni, a lányok pedig odadobják magukat minden jöttmentnek. Férfiatlanokká és nőietlenekké válnak, mert az értékesség "Fekete folt" lett a tenyereken.

Szóval majdnem leesetem a székről, aztán kihasználva az alkalmat, hogy a véleményemet kérdezték elmeséltem pár érdekességet a pupákok pupákjának a sörös pohara mellett. A középkorból ered a lovagiasság. Rég nem látott ismerős, igaz? A középkori lovagok virágot ajándékoztak a hölgyeknek, tartották nekik az ajtót, verset írtak, szerenádot adtak, és a lovagi tornákon küzdöttek a hölgyek kegyeiért. A lovagi tornák nem egy szánalmas felszedős dumából és (jó esetben) egy italból álltak, hanem hosszú hónapokig tartó készülésből, erőfeszítésből, tornázásból és veszélyes küzdelmekből.

Számtalan mesét hallgattunk gyerekkorunkban, ahol a királyfi tűzön-vizen átverekszi magát, megküzd a hétfejű sárkánnyal és mindenféle gonosz mágiával, hogy elnyerje a királylány kezét. Tornyokat másznak, mérföldeket utaznak, barátságokat kötnek, különleges ajándékokat visznek magukkal.

Rémlik valami a hittanórákról is? Volt egyszer Jákób, aki tizennégy évig legeltette a birkákat, hogy feleségül vehesse a szerelmét. Az édesapja, Izsák tíz tevét küldött a leendő menyasszonyának, megrakodva ékszerekkel, arannyal, ezüsttel. József, Jézus földi apja, emigrálni kényszerült, miután a felesége terhes lett házasságon kívül. (Hozzáteszem a Szent Szellemtől, de akkoriban ezt nem túl sokan hitték el neki.) Tehát, ki beszél "magas-fenntartású" nőkről manapság?

A lányok annyira félnek ettől a szótól, hogy ellentmondást nem tűrően maguk fizetnek a kávéjukért és az étteremben. Nem engedik, hogy hazakísérjék őket, keményebbnek mutatják magukat a fiúknál. Sokszor egy italra sem kell meghívnod őket és az ágyadba bújnak, és könnyes szemmel mesélik, ha egy fiú végre virágot vett nekik, vagy meghívta őket moziba. Keserűséggel és ostoba jelmondatokkal eltorlaszolják a gyengeségüket. Aztán hiúak lesznek, túl sokat vásárolnak, hogy leplezzék az önbizalomhiányt, eltitkolják, hogy okosak, ostoba kompromisszumokat kötnek, és semmire sem becsülik önmagukat.

A fiúk pedig elfelejtettek küzdeni. Eltunyultak, férfiatlanok. Nem akarnak megvédeni, inkább elfutnak ha bajba kerültél. Ha utazásról beszélsz, kidobnak, mert ahhoz nincs kedvük. Naphosszat heverésznek veled a kanapén és elvárják, hogy körülzsongd őket munka után a vacsorával, de nem tisztelnek annyira, hogy a nyilvánosság előtt felvállaljanak, mint barátnőt. Féltékenyek, de nem eléggé. Macsóskodnak, de harmat gyengék. Mint az elefántbőrön a darázsfullánkok, olyanok az érveik. A fiúk és lányok nem tisztelik egymást, futószalagként kezelik a kapcsolatokat és méricskélik a kapcsolatba beleadott 'önrész' nagyságát.

Egy igazi férfi mellett igazi nő áll, és viszont. Igazi nővé, csak igazi férfi mellett válunk. Olyan mellett, akinek vannak célkitűzései, aki nem ijed meg egy kis munkától. Milyen nővé válunk mellettük? Gondoskodóvá és önfeláldozóvá, szebbé, magabiztosabbá. Tudjátok, a kitüntetett figyelem nem a luxus vacsoráknál keződik, hanem amikor a nagypapám kislattyog a garázsba egy újabb kiló lisztért, amikor a nagymamám elszámolta magát sütés közben. Vagy, amikor az anyukám nem tejszínnel főzi a levest, mert apa azt nem szereti. Aztán ott folytatódik, hogy még mindig kézen fogva sétálnak és kuncognak valamin, amit csak ők értenek. Meg ott, hogy közösen küzdve, felépítenek egy életet, gyerekeket nevelnek, vállalkozást igazgatnak, támogatják egymást, és anyatigrisként torkon ragadják a rágalmazókat. Úgy gondolom, hogy amíg azt méricskéljük, hogy a másik "magas-fenntartású" ember-e, addig egy hajszálnyit sem értettük még meg, mit jelent igazi férfiként és nőként élni.

Moira. C xox

 

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Pin-up girl

Pontosan mit is jelent? A pin-up girl, kifejezés azokra a modellekre értendő, akiknek a tömeggyártásban megjelenő képeivel szinte mindenütt találkozhatunk, és akik valóságos szex szimbólumokká lettek.
A pin-up kifejezés vonatkozik rajzokra, festményekre, egyéb illusztrációkra. A képeket magazinokból, napilapokból, képeslapokról, egyéb helyről a lelkes rajongók kivágták, és felrajzszögezték a falra. Innen a név.A kifejezést először 1941-ben használták.
1942-ben Hartzell Spence, az újonnan megjelenő Yank magazin szerkesztője határozta el: minden kiadás címlapján jelenjen meg egy modellkép, amit az olvasók kiszögezhetnek a falra.
Néhány híres pin-up girl, a teljesség igénye nélkül: